infoszabolcs
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
FOGYASZTÓVÉDELEM
 
HÍRLEVÉL
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK RENDELETEK!
 
KÉPTÁR
 
HITÉLET
 
EGÉSZSÉG
 
Hasznos linkek
 
Naptár:
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Idő
 
mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
xx
 
HÍREK PUSZTASZABOLCSRÓL
HÍREK PUSZTASZABOLCSRÓL : EA SZOLGÁLTATÁS-KISZOLGÁLTATOTTSÁG

EA SZOLGÁLTATÁS-KISZOLGÁLTATOTTSÁG

  2005.04.08. 16:31

EA SZOLGÁLTATÁS-KISZOLGÁLTATOTTSÁG Fogyasztóvédelmi Konferencia ZÁRÓKÖZLEMÉNYE 2005. március 29-30. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség konferenciája a szolgáltatások területén felmerülő fogyasztóvédelmi problémákat, kiemelten a közvetlen értékesítést, a csomagküldést, az energia-szolgáltatást és az elektronikus kereskedelmet tárgyalta meg. A közvetlen értékesítés és a távollevők között létrejött szerződések tekintetében problémát okoz az, hogy a két egymástól jól elkülönített, azonban mindennapi életben sokszor összekevert, egymáshoz közel álló két jogviszonyt a jogszabályi háttér különbözőképpen kezeli. Ezen a területen mind a magyar, mind az európai irányelvek ismertetése fontos feladat. Sajnos sok fogyasztói panasz nem kerül nyilvánosságra, mivel a fogyasztók nem ismerik a jogérvényesítési lehetőségeiket ezen a területen. Az Európai Unió várhatóan 2007-ben hatályba lépő, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos irányelve további jogi eszközöket ad akár ezen a területen is a fogyasztók védelmének biztosítása érdekében.

EA SZOLGÁLTATÁS-KISZOLGÁLTATOTTSÁG

Fogyasztóvédelmi Konferencia

ZÁRÓKÖZLEMÉNYE

2005. március 29-30.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség konferenciája a szolgáltatások területén felmerülő fogyasztóvédelmi problémákat, kiemelten a közvetlen értékesítést, a csomagküldést, az energia-szolgáltatást és az elektronikus kereskedelmet tárgyalta meg. A közvetlen értékesítés és a távollevők között létrejött szerződések tekintetében problémát okoz az, hogy a két egymástól jól elkülönített, azonban mindennapi életben sokszor összekevert, egymáshoz közel álló két jogviszonyt a jogszabályi háttér különbözőképpen kezeli. Ezen a területen mind a magyar, mind az európai irányelvek ismertetése fontos feladat. Sajnos sok fogyasztói panasz nem kerül nyilvánosságra, mivel a fogyasztók nem ismerik a jogérvényesítési lehetőségeiket ezen a területen. Az Európai Unió várhatóan 2007-ben hatályba lépő, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos irányelve további jogi eszközöket ad akár ezen a területen is a fogyasztók védelmének biztosítása érdekében.

Az állam fontos célja a fogyasztóvédelemben: a fogyasztóvédelem társadalmasítása (oktatás, tájékoztatás), valamint a tudatos fogyasztóvá nevelés saját eszközeivel is történő elősegítése. Az államnak erre több eszköze létezik, és ezek alkalmazásában legfontosabb szerepe a nyilvánosságnak van. A nyilvánosság felhasználásának körében – fejtette ki az államtitkár – a minisztérium tervezi egy feketelista elkészítését a békéltető testületek és a fogyasztóvédelmi hatóságok határozatainak ismertetésével, hibáik kijavításáig a cégek megnevezésével. Az állami feladatokat átvállaló érdekképviseletek anyagi hátterének biztosítása érdekében a normatív állami támogatás jelenti a megoldást. A fogyasztóvédelmi jogszabályok felülvizsgálatában elsődleges cél a fogyasztó fogalmának az európai uniós irányelvekkel való összehangolása, a hatósági feladatok pontos elhatárolása, a bírságolási gyakorlat egységesítése, egyben a bírságok lehetőleg köztartozásként (adóként) való behajtásának lehetővé tétele, a békéltető testületek függetlenségének, a működtetés hatékonyságának biztosítása, az elhelyezésük megváltoztatása és a fogyasztóvédelmi hatóságok kettős irányításának a megszűntetése. A magyarországi fogyasztóvédelmi kultúra és kereskedelmi gyakorlat még évekig nem teszi lehetővé, hogy az állam elengedje a fogyasztó kezét és az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan, ne avatkozzon be a polgárjogi jogviszonyokba.

A Magyar Energia Hivatalnak fontos szerepe van a fogyasztóvédelemben, és a hatóság egyik feladata a garantált szolgáltatások biztosíttatása. Az Európai Unióban hatályos irányelvek alapján van még mit javítani ezen a területen. Aggodalomra ad okot az, hogy sok fogyasztót kapcsolnak ki a szolgáltatásból. Fontos feladatai vannak az Energia Hivatalnak ebben az évben is, így például a panaszkezelés hatékonyabbá tétele; az energia szolgáltatás színvonalának emelése; a fogyasztói elégedettség mérése és növelése.

Az elektronikus kereskedelem kényelmes és hatékony, azonban nem igazán elterjedt. Ennek egyik oka, hogy nincs meg a bizalom az elektronikus kereskedelem, és a készpénzhelyettesítő kártyák biztonságos használata iránt. Fontos hogy a fogyasztók megbízhatónak érezzék ezt a kereskedelmi formát, nemcsak technológiai értelemben, hanem szerződés teljesítése (szállítás) tekintetében is. Hátráltató tényező, hogy az elektronikus aláírás lassan terjed Magyarországon. Az elektronikus kereskedelem problémáira megoldást jelentene az infokommunikációs technikák terjesztése, a digitális szakadék csökkentése, a megfelelő kommunikáció alkalmazásával az elektronikus kereskedelem részleteinek megismertetése, valamint a termékek körének bővülése.

A közvetlen értékesítők egy csoportja 1993-ban szövetséget hozott létre a szakma és a fogyasztók érdekeinek védelmére. A szövetség tagjai nemzetközi mintára etikai kódexet fogadtak el, mely igen fontos szerepet játszik a tagok életében, és amelyet a tagok be is tartanak. Szükséges lenne a közvetlen értékesítés elkülönítése a pejoratív házaló kereskedés elnevezéstől – fogalmazták meg a közvetlen értékesítők. Teljes körű együttműködést ajánlanak a fogyasztóvédőknek a piac további tisztítása érdekében.

ENERGIASZOLGÁLTATÁS

A MEH által készített felmérés alapján megállapítható, hogy a fogyasztók a villamosenergia és földgáz szolgáltatás minőségével alapvetően (75-80 %) elégedettek. Ez azonban nem mondható el a szolgáltatások áráról, noha hatósági árasak. Bár a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezése szerint a hatósági ár megállapítása előtt ki kell kérni a civil szervezetek véleményét, elmondható, hogy a gyakorlatban mindez nem működik és az árhatóságok jogszabálysértően járnak el. A fogyasztók elégedetlenségét fokozva még mindig előfordul az, hogy a szolgáltató tulajdonát képező mérőórák nem hitelesek, tehát a szolgáltatók nem teljesítik a jogszabályokban előírt kötelezettségeiket, sőt megsértik a mérésügyi törvényt. Megfigyelhető azonban az a tendencia, hogy a cégek fokozatosan kicserélik a nem hiteles mérőórákat. A cserékhez viszont szükséges a fogyasztók jobb együttműködése is.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felmérést készített az energiaszolgáltatók ügyfélszolgálati irodáinak működéséről. A felmérés megállapításai közül a legfigyelemreméltóbb és egyben legsúlyosabb, hogy tíz esetből mintegy háromszor az ügyfélszolgálati irodákban nem érhetők el a szükséges nyomtatványok és vásárlók könyve, valamint az üzletszabályzatok nem ismerhetők meg.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület által még a 2000. évben indított ELMŰ per kapcsán a Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálati eljárás során megállapította az OFE perlési jogosultságát. Az LB kimondta, hogy a fogyasztók széles körének védelme, vagy a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében indult perben nem annak van ügydöntő jelentősége, hogy a per tárgyát érintő, jogszabályba ütköző tevékenység ellen hányan éltek kifogással, hanem annak, hogy a sérelmezett tevékenység a fogyasztók milyen körét érinti. (BH2004. 108.)

A per megindításakor, az egyoldalúan módosított szerződés szerint, amennyiben a fogyasztó a havi leolvasást választotta, és az előző számla esedékességétől számított 5 napon belül nem jelentette be az óra állását, automatikusan becsült számlát kapott, és átkerült az éves leolvasási rendszerbe, és többet nem térhetett át a havi számlázásra.

A per megindításának hatására a visszatérés kizárását megszűntette a szolgáltató. Rászorulók esetében (per hatására) vállalta a leolvasást és jelentősen fejlesztette a tájékoztatási rendszerét.

A nélkülözhetetlen kommunikatív (tanácsadási, oktatási, tájékoztatási stb.) szerep mellett növelni kell a károsult vagy hátrányos helyzetű fogyasztóknál a jogérvényesítésre törekvő érdekvédelmet, valamint az érdekegyeztetési folyamatok szervezettségét és intézményesülését. A hagyományos kereskedelmi feladatokon túlmenően fokozni kell a fogyasztóvédelem aktivitását a nagy ellátó rendszerekkel, a közüzemi szolgáltatásokkal és a monopolszervezetekkel kapcsolatban.

ÚJ KERESKEDELMI MÓDSZEREK

A rendszerváltás óta rendkívül dinamikusan változó közvetlen értékesítési és áru/csomagküldő piac egyaránt sokat tisztult az évek során. A fogyasztóvédelmi konferencián részt vevő két, viszonylag kis taglétszámú szövetség tagjai bonyolítják le e piacok forgalmának közel kétharmadát-háromnegyedét. Mindkét szövetség maximális együttműködésre törekszik a civil és a hatósági fogyasztóvédőkkel is – fejtették ki képviselőik. Mindenképpen a súlyosabb gond azonban a szövetségeken, sőt a kötelező regisztráción kívül, százszámra, sokszor jogilag nem kellő tudatossággal működő cégek tevékenységének kontrollálása. Problémaként vetődött fel az, hogy a készülő kereskedelmi törvény számos, már gyorsan fejlődő formát (például a mobiltelefonos értékesítést) szabályozatlanul készül hagyni, csakis az internetes kereskedelemre koncentrálva.

Kulcsfontosságú a megfelelő kereskedelmi, szolgáltatói tájékoztatás, beleértve többek között csomagküldésnél a fogyasztók 8 napon belüli elállási jogát, amit indokolni sem kell.

Egy főfelügyelőségi vizsgálat szerint a spam-ek, azaz kéretlen internetes üzenetek eredeti – magukat álcázó – küldői zömmel kínai, ráadásul egyetlen héten belül eltűnő cégek. Sajnos a gyanútlan fogyasztók a vírusveszélyre ügyet sem vetve, nagy számban kattintgatnak spam-re…

Mindez új, növekvő kihívás a fogyasztóvédők számára.